„Az agy felépül, nem születik.” (Brain Research, Jack Shonkoff, Harvard University)

Az emberi agy magzati kortól kezdve tanul, fejlődik, alakítja magát annak érdekében, hogy a lehető legtökéletesebben alkalmazkodjon a hétköznapi élethez. Ez a fejlődés a fogantatás pillanatában kezdődik és bármilyen hihetetlen, de még felnőttkorban sem áll le.

2024.03.11-17 az Agykutatás Hete (Brain Awareness Week) kapcsán fontosnak tartjuk hangsúlyozni, szem előtt tartani, hogy szülőként mindannyian segíthetjük, támogathatjuk gyermekünk agyának fejlődését.

Mire figyeljünk oda?

1. mozgás

A mozgásnak minimum olyan hatása van az agyra, az idegrendszerre, mint mondjuk az izmokra. Megfigyelték, hogy a testedzés hatására új idegsejtek jönnek létre, sőt a közöttük lévő szinaptikus kapcsolatok száma és funkciója is erősödhet, vagyis javul a neuroplaszticitás, az agy keringési rendszerét is fejleszti.

Már egy egyszerű húsz perces sétának is érezhető hatása van az agyra, így ha például edzés után tanul a gyermek, azzal az agyát is „bemelegíti”, felkészíti, könnyebben befogadhatja az új információkat, javul a teljesítménye és az eredményessége.

A sport remek módja lehet a mentális egészséggel vagy a tanulási nehézséggel küzdő gyermekek önbecsülése felépítésének is.

2. alvás

Az egyes agyi területek közötti kapcsolatok alvás közben regenerálódnak, ezért olyan fontos a nyugodt és elegendő alvás gyermek- és fiatalkorban (is).

Tizenéves korban 9 óra alvásra van szükség (egy éjszaka) az agy megfelelő fejlődéséhez. Tanulmányok szerint a tinédzserek 70%-a nem alszik ennyit.

Ha a fiatalok nem pihenik ki magukat, az negatív hatást gyakorol a gondolkodásmódjukra, az érzelmeik szabályozására és a tanulásra is. Kutatások igazolják, hogy a nem alvó tinédzserek szoronganak, stresszesek és depressziósak. Ezek a tünetek nehezítik az alvást és ezáltal egy rossz körforgás lehet belőle.

3. tápanyagok

A gyermekeknek számos tápanyagra van szükségük az agy egészséges fejlődésének támogatásához, úgy az étrendjükben, mint akár étrend-kiegészítőkön keresztül.

• fehérje – hús, tejtermékek, bab, diófélék
• folsav – máj, spenót, csicseriborsó, hüvelyesek
• D-vitamin – halak, tojás, tej (+ napfény)
• omega-3 zsírsav – lenmag, dió, halak, olívabogyó
• A-vitamin – sárgarépa, édesburgonya
• vas – hús, sötét leveles zöldségek, bab, lencse
• jód – jódozott só, tengeri halak, tejtermékek

4. stimuláló környezet

“Ha a gyermek agya nem kap elég érzékszervi vagy intellektuális inputot ahhoz, hogy a környezetével foglalkozzon, akkor az agy fejlődésével kapcsolatos problémákat látunk, beleértve a figyelem csökkenését, az agy kisebb térfogatát és az intelligenciahányados csökkenését.” (Mackes, 2020)

Töltsünk minőségi időt a gyermekeinkkel, olyan módon, amiből szeretve érzik magukat: öleljük meg őket, beszélgessünk velük, stb. Ez elősegíti a biztonságos kötődést.

Biztosítsunk lehetőséget számukra, hogy felfedezzék a környezetüket, megmozgassák a testüket. Hagyjuk őket minél több szabad játékban részt venni. Állítsuk őket életkoruknak megfelelő kognitív kihívások elé (puzzle, memóriajátékok, kreatív tevékenységek, logikai és társasjátékok).

Joggal feltevődhet a következő kérdés: jó-e az a gyermeknek, ha folyamatosan, akár túlzottan stimuláló környezetben van?

Úgy gondoljuk, hogy a megfelelő egyensúly megtalálása ezen a területen is nagyon fontos. A gyermekek és fiatalok fejlődését sem az állandóan túl kevés inger, sem a túlzottan stimuláló környezet nem segíti elő.

Napjainkban az infokommunikációs eszközök komoly csábítást jelentenek az mozgásban gazdag, aktív életmóddal szemben. Ez a virtuális ingeráradat komoly veszélyt jelent a gyermekek személyiség- és mozgásfejlődésére. Az agy fejlődésének kritikus időszakában, a gyors képváltásoknak való tartós kitettség miatt, a túl sok képernyő előtt töltött idő alatt az agy arra lesz beállítva, hogy magas szintű stimulációt várjon el, ami a figyelmetlenséggel kapcsolatos problémákhoz vezet. (Christakis, 2015)

A túl sok képernyőidő megfoszthatja a gyermekeket a szociális tapasztalatoktól, a játéktól, a mozgástól, amelyek mind szükségesek a megfelelő agyi fejlődéshez.

+1 kognitív képességfejlesztő tréning

Talán a legnagyobb kihívást az jelenti, ha azzal szembesülünk, hogy gyermekünk nem a megfelelő ütemben fejlődik, hanem eltér vagy lemarad kortársaitól. Az idejében felismert probléma és a megfelelő fejlesztés azonban egész életére befolyással lesz.

Oktatási Központunkban a tanulási nehézségekkel, tanulási zavarral, figyelemhiány zavarral küzdő gyermekeknek és fiataloknak kognitív képességfejlesztő tréninggel tudunk segíteni, hogy számukra is elérhető legyen a gyors gondolkodás, jobb teljesítmény és a hatékony tanulás.

———

Az agy fejlődése egy komplex, dinamikus folyamat, melynek során sok tényező hat egymásra.

Összegezve tehát, szülőként úgy tudjuk leginkább segíteni a gyermekeink fejlődését, ha biztosítjuk számukra az alábbiakat:

✅ minél több szabadban töltött idő

✅ megfelelő mennyiségű és minőségű mozgás

✅ elegendő pihenés, alvás

✅ kiegyensúlyozott étrend

✅ sok szabad játék

✅ minőségi időtöltés

✅ meghatározott mennyiségű képernyőidő

✅ megfelelő mennyiségű kognitív kihívás